Színtányér – a színek hatása 1. rész
A színek gyógyítanak, segítségünkre sietnek, hogy pozitívan lássunk és boldogan élhessük az életünk.
Színes világban élünk. Jobb ezt észben tartani, különösen azokon a bizonyos napokon. Azokon, amikor hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről, és színtelennek, szagtalannak érzékelni mindazt, ami valójában végtelen árnyalatokban pompázik. Egy esős és szürke napon, amikor már éppen megnyugvással vennénk tudomásul, hogy minden olyan „seszínű”, bánatos, figyeljük meg jobban a világunk! Fedezzük fel, használjuk fel és mosolyogjunk, hogy valójában mennyi gyönyörűség lapul egy színtelennek mondott napban! Az esőcseppek áttetsző opálfénye. A felhőn megcsillanó, ébredező Nap sárga sugara. A megtisztult falevelek békés zöldje. A szürkék bámulatos árnyalattengere. A föld barna megnyugvása.
A színek gyógyítanak, segítségünkre sietnek, hogy pozitívan lássunk és boldogan élhessük az életünk. Megismerésükkel kiegyensúlyozottá tehetjük magunkat és környezetünket, megérthetünk értelmetlennek tűnő dolgokat.
Maga a színgyógyítás, színterápia (kromoterápia) nem új keletű. A színek erejét már az ősi kultúrákban is használták terápiás célból. Egyiptomban a templomokat úgy építették meg, hogy amikor a Nap sugarai besütöttek , akkor a napsütést egy prizma hét színre osztotta, és az embereket abban a színben fürösztötték, amelyikre szükségük volt. A kínaiak a beteg szobájának ablakára a betegséget gyógyító színű függönyt tettek és a beteget is azonos színű ruhába öltöztették.
A színek nem csupán tudatosan, hanem tudat alatt is hatással vannak ránk és az életünkre. Amikor dühösek vagyunk „vöröset látunk”, a vörös színt vesszük észre, ha megpillantjuk, dühünk mértékétől függően „forr fel a vérünk”. Akárhogy is, a színek befolyással bírnak: a sárga mentálisan, a kék érzelmileg, és így tovább. Ahhoz, hogy mi is befolyással tudjunk lenni, jó, ha megismerjük őket.
A fehér a tisztaság, a teljesség, az eredetiség, nyitottság színe. A leghűvösebb és egyben a lelki megmentés színe. A reményt és a békét hozza el. Az agykéreg, az agyalapi mirigy, a koponya és a szemek gyógyítója. A túl sok fehér szín használata nem előnyös, (gondoljunk bele, hogy még a menyasszonyon is kell más színnek lennie) mert ürességet és frusztrációt okozhat. Más színekkel kombinálva éri el a legjobb hatást, felfrissít és új erőt ad. A tökéletesség színe.
A citromsárga a bölcsesség-ostobaság megjelenítője. Az öröm és őszinteség színe, tudás és precizitás jellemzi. Gyógyító hatása révén segíti az emésztést, fokozza a szellemi aktivitást, egyensúlyban tartja a testsúlyt, így segítve a fogyókúra hatását. Enyhíti a klimaxszal és a menstruációval járó kellemetlenségeket. A sárga szín használata segíti a tanulást. Túlzásokba esve összeomláshoz vezethet, fáradtságot okozhat.
A narancs az erő, a melegszívűség, az energia színe. Képes növelni a fizikai képességeket, mivel jótékonyan hat a mellékvesékre, erőt ad a döntésekhez és a nehézségekkel szemben, segít túllépni a velünk történt negatív eseményeken. Növeli az agyba jutó oxigén mennyiségét, erősíti az ébrenlétet és növeli az étvágyat. Jó hatással van a májra, a hasnyálmirigyre és gyógyítja a vérszegénységet. A narancs képes változásokat eszközölni, ugyanakkor vigyázzunk is vele, mivel túladagolása hideggé teheti az embert! Az aktivitás-lustaság kettősének színjele.
– folytatjuk –
A cikksorozat második része a vörös, a rózsaszín, a lila, a kék, az indigókék és a türkiz hatásaival foglalkozik.
Fotó: Domonyi Éva
– Milyen színű a szomorúság? – kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. – Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
– Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
– Az álmoknak is van színe?
– Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
– Milyen színű az öröm?
– Fényes, kis barátom.
– És a magány?
– A magány az ibolya színét viseli.
– Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
– És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
– Pont olyan, mint az Isten szeme – válaszolt a fa.
– Na és a szerelem?
– A szerelem színe a telihold.
– Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! – mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.
(Alkyoni Papadaki)
